Az alábbiakban olvasható Ján Figeľ, az Európai Bizottság korábbi biztosának a VI. PEuCET konferencián elhangzott beszéde.
Ferenc pápa 2022-ben látogatott Budapestre. Orbán Viktor miniszterelnök üzenete akkor az volt, hogy Európában csak két állam támogatja őszintén a békét és dolgozik érte: a Szentszék és Magyarország. Hasonlóképpen, Magyarország kiegyensúlyozott és nyitott kapcsolata, valamint a politikai bizalom tette lehetővé, hogy bejelentsék a következő amerikai-orosz csúcstalálkozót Budapesten.
1. Hol tartunk az európai béke ügyében
Az októberben bejelentett találkozót azonban elhalasztották, mert még mindig vannak kritikus kérdések egy esetleges békeszerződéssel kapcsolatban. A 28 pontos Trump-terv nem volt elfogadható Ukrajna és Európa (Németország, Egyesült Királyság, Franciaország) számára. A genfi felülvizsgált terv Oroszország számára elfogadhatatlan, mert elutasítja az Orosz Föderáció kulcsfontosságú kéréseit a semlegességről, a biztonsági garanciákról és az ukrán katonai erő és képességek csökkentéséről. Az Isztambulban, Rijádban, Washingtonban, Anchorage-ban, Genfben és Moszkvában tartott találkozók valójában körbe-körbe forognak, valódi, hatékony előrelépés nélkül.
A halálos áldozatok száma és a pusztítás Kelet-Európában napról napra, éjszakáról éjszakára növekszik, már közel négy éve. Európa válságban van: növekszik az adósság, az infláció, csökken a gazdasági növekedés és a versenyképesség. Minél tovább tart ez az állapot, annál súlyosabbak a következmények. Az illegális migrációval kapcsolatos mélyreható problémák új pártok megjelenését eredményezik. Az embereket aggasztja a stabilitás és a biztonság elvesztése. A média az erőszak növekedéséről számol be, és egyes tudományos intézményekkel, „intellektuális elitekkel” és nem kormányzati szervezetekkel együtt új ideológiákat terjeszt. Általánosságban nehéz felelősségteljes vagy bölcs politikai vezetőket találni.
Minden korábbi kezdeményezés kudarcot vallott – Bennett miniszterelnök, a kínai-brazil béketerv, a svájci csúcstalálkozó, az UA-RF tárgyalások Szaúd-Arábiában, Törökországban… Meggyőződésem volt és továbbra is az, hogy az európai háború megoldását Európának kell megtalálnia. Az elmúlt hetek bonyolult és ellentmondásos tárgyalásai után nem látszik a béke mielőbbi megkötésének lehetősége.
2. Lehetséges-e tartós béke Európában?
Klaus Köztársasági Elnök Úr a „béke iránti akarat hiányáról” beszélt felszólalásában. Tordai Máté Elnök Úr Jean Monnet-et idézte: „Európa megteremtése békét jelent”. Ahogyan azt gyakran mondjuk: ahol van akarat, ott van út is. De a nagy tudós, Viktor Frankl még pontosabban fogalmazott: „Ahol van értelem, ott van akarat is”.
Az EU jelenlegi vezetése nem mutatja meg Európa valódi értelmét, mint a békében, egymással kölcsönös együttműködésben élő közösséget. Hajlamosak vagyunk elfelejteni Európa alapító atyáinak bölcsességét, sőt Európa gyökereit is. A gyökerek nem a múlt, hanem a jelen.
Nagyon remélem, hogy a béke kezdeményezés Közép-Európából (Magyarország, Szlovákia, Csehország, Lengyelország…) indulhat. Közép-Európa jobban emlékszik közös totalitárius múltunkra; gyakran volt a nyugati és keleti hatalmak közötti csatatér. Nincs rejtett vagy nyílt imperialista vagy neokolonialista történelmünk vagy ambíciónk. A kisebb országok nem jelentenek fenyegetést a nagyhatalmakra, de segíthetnek azok egyesítésében. Szimbolikusan ma Orbán Viktor miniszterelnök Moszkvában tárgyal az energiáról és a békéről. Mindkét kérdés fontos, és egymástól függ.
A háború és a béke tekintetében alapvetően csak három lehetőség van:
- A) A háború folytatása – további károk, pusztítás, gyilkolás, egészen az egyik fél (Ukrajna) összeomlásáig. Az összes következmény később még rosszabb lesz a legyőzött fél számára.
- B) Katasztrófa a háború eszkalációja miatt – a XX. század tragédiája megismétlődhet, és a taktikai és stratégiai nukleáris fegyverek miatt, ez példátlan pusztítást okozhat.
- C) Teljes fordulat. Lehetséges ez? – A 180 fokos fordulat a paradigma teljes megváltozását jelenti. Lehetséges-e, hogy a háború Kelet-Európában anyagilag lehetetlenné váljon, és a béke stabil és tartós legyen?
3. Békeforgatókönyv Schuman és Marshall szellemében
Minél több kezdeményezés és találkozó bukott meg, annál inkább meggyőződésem, hogy Kelet-Európa méltóságteljes békeszerződést köthet a Schuman- és Marshall-terv 2.0 révén.
Az eredeti Schuman-terv célja az volt, hogy új háborút tegyen lehetetlenné Európában, megakadályozva ezzel egy újabb háborús pusztítást. A résztvevő országok számára ez a projekt valósággá vált, és már több mint 75 éve létezik. Ma egy hasonló, de mégis más tervre van szükségünk. A hatalmak konfrontációjának együttműködéssé alakítása a nemzetek és fejlődésük érdeke. A vezetők jönnek és mennek, de a nemzetek maradnak. (Putyin, Zelenszkij, Biden, Trump, …) A konfrontációval harmadik felek nyernek és nő a jelentőségük. (Kína). A kelet és a nyugat, Moszkva és Washington együttműködése előfeltétele és alapja volt a nácizmus és a fasizmus legyőzésének Európában. Hasonlóképpen, a kommunizmus bukása és a vasfüggöny leomlása is erőszakmentes módon, a nyugat és a kelet, Washington és Moszkva közötti párbeszéd révén valósult meg. A kegyetlen és erőszakos kommunizmus felett végbement bársonyos forradalmak ennek a megértésnek és együttműködésnek a gyümölcsei voltak.
Megtiszteltetés számomra, hogy jelenleg egy magánkezdeményezés (Clementy Alapítvány) elnöki tisztét töltöm be, amelynek célja új párbeszéd kialakítása az Amerikai Egyesült Államok, az Orosz Föderáció és az Európai Unió képviselői között. A találkozókra a Vatikánban kerül sor. A paradigmaváltás nemcsak a több évtizedes konfrontációnak vethet véget, hanem megteremtheti a feltételeket a hosszú távú béke kialakításához Kelet-Európában és az euro-atlanti térségben. A kölcsönösen előnyös együttműködés egy nagy nyugat-keleti közösség létrehozásához vezethet, amely Alaszkától Vlagyivosztokig, Európán és Közép-Ázsián át terjedne. Egy ilyen közösségben a háború lehetetlen és elképzelhetetlen lenne, ahogyan az 1950 óta sikeresen működő EU esetében is. Egy ilyen nagy biztonsági, együttműködési és prosperitási övezet az északi féltekén páratlan erőt jelentene a béke és a stabilitás szempontjából az egész világon. Az első politikai reakciók erre a jövőképre biztatóak voltak.
Mélyen meg vagyok győződve arról, hogy Európában, Amerikában és Ázsiában együtt kell működnünk a hasonló gondolkodásúakkal a Schuman- és Marshall-terv 2.0 kidolgozásán. A nyugati és keleti nemzetek meghívásával közös biztonsági architektúrát kell létrehozni, amelynek közös tulajdonosi struktúrája van. Az ilyen közös meghívásnak magában kell foglalnia a megsemmisült területek újjáépítését, valamint egy stabilitási és az azt követő prosperitási rendszer kidolgozását is. A gyakorlati szolidaritáson alapuló közösség az energia és az energiainfrastruktúra, a természeti erőforrások, az információs technológiák, a mesterséges intelligencia és a szellemi tulajdon közös piacából származhat (mint az 1950 óta létező Szén- és Acélközösség).
Új közös biztonságot kell kínálni és garantálni Európa, Észak-Amerika és Közép-Ázsia minden államának. Ahogyan Európa alapító atyái tették: a konfliktusok gyökereit meg kell szüntetni, a jövőbeli konfliktusok megelőzése pedig az erőforrások és a biztonság megosztásában rejlik.
Konrad Adenauerrel, a demokratikus Németország első kancellárjával együtt joggal mondhatjuk, hogy „az egyesült Európa kevesek álma, sokak vágya volt, és mindenki számára szükségessé vált”. Adenauer szerint az innováció nem új ötletekből származik, hanem abból a képességből, hogy a régi ötleteket új megvilágításban lássuk. Az 1950-es Schuman-terv példátlan politikai innováció volt. Sok európai számára ez utópisztikus elképzelés volt, mások provokációnak tartották, Franciaországban pedig egyesek árulásnak tekintették. A elképzelhetetlen valósággá vált. Ez a nagyszerű és időszerű innováció, amelyet érett nemzeti vezetők határozott elkötelezettsége támogatott, valós és hiteles útnak bizonyult a békés, stabil és prosperáló Európa felé!
Következtetés
Ma újra és ugyanúgy emlékeznünk kell arra, hogy a békére szükség van, és hogy az mindenki számára előnyös, valamint hogy a béke, a biztonság és a prosperitás mindenki számára lehetséges. A béke bölcsességet, bátorságot és kitartást igényel a hosszú távú és konstruktív erőfeszítésekben.
Meggyőződésem, hogy a hasonló gondolkodású emberek ilyen kreatív erőfeszítései a közeljövőben felülkerekednek a konfliktusok, az erőszak és a háború erői felett. Minél hamarabb, annál jobb.
A felszólalás itt tekinthető meg magyar és angol nyelven:
A szerző az EU korábbi biztosa és Szlovákia miniszterelnök-helyettese, az EIT (Európai Innovációs és Technológiai Intézet) alapítója, az EU első vallásszabadságért felelős különmegbízottja, jelenleg a FOREF Europe elnöke, a MCC Budapest vendégkutatója és a madridi CEU San Pablo Egyetem vendégprofesszora. (www.janfigel.com)