Az országjárás során helyi polgármesterek, országgyűlési képviselők és elemzők szólaltak fel, kiemelve az elmúlt évek fejlesztéseit, valamint a jövőbeni folytatás fontosságát. A jó hangulatú rendezvényeket minden állomáson a Kormorán együttes műsora zárta.
A rendezvények résztvevői egy kisfüzetet is magukkal vihettek, melyben a nemzeti kormányzás és a civil lakosság szimbiózisából született értékek, fejlesztések, sikerek olvashatók. A kiadvány innen letölthető.
A KORMÁNYZÁS 16 ÉVE TETTEKBEN ÉS SZÁMOKBAN
A PATRIÓTA ESZMEISÉG
- A hazáért és a nemzetért!
- Felelősséggel tartozunk a jövő Magyarországáért.
- Védjük meg az elmúlt 15 év eredményeit!
- Keresztény Európát akarunk, mert hisszük, hogy csak ennek van jövője.
- Határozott igen a szuverén nemzetállamok uniójára!
- Igen a hazafias, a polgári és nemzeti kormányokra!
- NEM Európa birodalommá szervezésére!
- NEM Brüsszel globalista-liberális diktatúrájára!
- NE áldozzuk fel a magyar érdekeket Ukrajnáért!
- NEM hagyhatjuk, hogy elvesszen az ország szuverenitása és Brüsszel bábkormánya vezesse Magyarországot.
„Egyik oldalon a patrióták, magyar hazafiak, a másik oldalon Brüsszel és kiszolgálóik.” (Orbán Viktor)
A tét: a multik adóztatása, a 13. havi nyugdíj, a rezsicsökkentés és az Európában példátlan magyar családtámogatási rendszer.
„Elegünk van abból, hogy mindenfajta, senkit se képviselő, senki által meg nem választott, külföldről finanszírozott, globalista érdekcsoportokat képviselő NGO-k elfogult döntései alapján születnek döntések a nemzetközi fórumokon és Brüsszelben.” (Szijjártó Péter)
(Elképesztő számú, 6200 újságírót és 707 médiumot pénzelt az USAID (Az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége) világszerte. A globalista-liberális hálózat hazánkban is a migrációt, a genderügyet és a háború támogatását népszerűsítette. Magyarországon lévő médiumok és egyesületek az elmúlt években 842,7 millió dollárhoz jutottak hozzá a szervezeten keresztül.)
A 2010-2025 közötti nemzeti kormány eredményei
- Nemzetegyesítés
Az anyaország szerepének növelése a nemzetegyesítésben. A magyar nemzet és kultúra hagyományainak őrzése a Kárpát-medencében és a diaszpórában.
- Európa legnagyobb adócsökkentése.
Az egykulcsos (arányos), 15 százalékos személyi jövedelemadó bevezetése.
2009-ben még 36 százalékos kulcsot is alkalmaztak.
Míg 2009-ben még 33,5 százaléknyi adó terhelte a vállalkozásokat, ez napjainkra közel harmadára csökkent.
A 2010-ben még 19 százalékos társasági adó rekordalacsony szintre, 9 százalékra csökkent, ami az egész Európai Unióban a legalacsonyabbnak számít.
Számos alapvető élelmiszer (sertés-, a baromfihús, tej, tojás, hal) áfája 5százalékra csökkent. Ugyanez mondható el az internetezés áfájáról is. Kiemelt cikkeknél árrésstopot vezettek be.
- Európa legnagyobb családtámogatási rendszere.
A kormány számos családtámogatási intézkedést vezetett be, így többek között:
a családi adókedvezményt;
a családi otthonteremtési kedvezményt (CSOK) és a Falusi CSOK-ot;
a Babaváró támogatást;
az első házasok adókedvezményét;
Többszörösére emelkedett a GYED összege, bevezetésre került a GYED Extra és a
nagyszülői GYED,
2025-ben a kormány 3754 milliárd forintot fordít a családok támogatására, ami négyszerese a 2010-es juttatások mértékének,
Anyák szja-mentessége.
- A fiatalok támogatása
2025. szeptember 1-től elérhető mindenki számára az Otthon Start Program – ingatlantulajdon szerzése kedvező, fix 3%-os kamattal.
2022. január 1-től a 25 év alattiaknak nem kell személyi jövedelemadót fizetniük.
A kormány a 20 év alattiak számára megtéríti a KRESZ-vizsga árát.
A kormány a 35 év alattiak számára megtéríti egy sikeres nyelvvizsga árát.
Bevezetésre került a kamatmentes Diákhitel Plusz és Diákhitel2.
Gyermekvállalás esetén a kormány felfüggeszti, mérsékli, vagy teljes egészében elengedi az édesanyák diákhitel-tartozását.
- Rablóprivatizáció helyett gondoskodó kormányzás
2010 óta megduplázódott a közösségi magyar nemzeti vagyon (benne az aranytartalék is), ami példátlanul nagy eredmény a modern magyar történelemben.
- Segély helyett munkahelyteremtés
2010 és 2025 márciusa között a 15–74 éves korosztályban 3,87 millióról közel egymillióval nőtt a dolgozók száma Magyarországon, így a foglalkoztatottak száma elérte a 4,7 millió főt. Ez 27 százalékos bővülést jelent a foglalkoztatottságban.
A foglalkoztatottak száma közel egymillió fővel nőtt 2010 óta, a munkanélküliség pedig harmadára (12%-ról 4%-ra) csökkent.
A 2010-es kormányváltáskor aktuális 11,4 százalékhoz képest 4,3 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta, ami az egyik legalacsonyabb egész Európában, jóval az 5,8 százalékos uniós átlag alatt.
- A foglalkoztatás bővülése mellett kiemelkedő eredmény a bérek, különösen a minimálbér és a garantált bérminimum jelentős emelkedése. 2010 és 2025 között mindkét tétel több mint háromszorosára nőtt.
Míg 2010-ben a bruttó átlagkereset még csupán 200 ezer forint volt, addig ez 2025-re 702 800 forintra emelkedett.
2010 és 2025 között megnégyszereződött a minimálbér: 73.500 forintról 290.800 forintra nőtt.
Orvosok, ápolók, pedagógusok nagymértékű bérfejlesztése.
13. havi nyugdíj visszaállítása.
Nők40 program – Az intézkedés eredményeként több százezer nő mehetett nyugdíjba 40 ledolgozott év után.
- Az Eurostat adatai szerint 2024-ben a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett személyek aránya az EU-ban 21 százalék volt, míg Magyarországon ez az arány 20,2 százalék, azaz az európai átlag alatti. 2015-ben még a magyar társadalom 30,6 százaléka tartozott ebbe a kategóriába. Kilenc év alatt több mint 10 százalékponttal csökkent a szegények aránya, ami 1,098 millió fős csökkenést jelent, azaz ennyien léptek ki a szegénységbő. Az EU országai közül a 3. legnagyobb mértékben Magyarországon csökkent a szegények száma.
- Infrastruktúra-fejlesztések – elsőbbségben a magyar tulajdonú vállalatok nemzetközi versenyképességének növelése
2010-hez képest 2022-re 700 km-rel nőtt a gyorsforgalmi úthálózat hossza.
A magyar emberek 90%-a harminc percen belül rá tud kapcsolódni valamelyik gyorsforgalmi úthálózatra. Ez a szám 2010-ben csak 60% volt.
A kormány a Modern Városok Program keretében többezer milliárd forintból fejleszti a megyei jogú városokat.
A kormány ugyancsak többezer milliárd forintot fordít(ott) a magyar vidék fejlesztésére a Magyar Falu Program keretében.
Országszerte nagyszabású kórházfejlesztések valósultak meg és vannak folyamatban.
További fejlesztések:
Az ország számos pontján épültek (és épülnek) hidak: elkészült például a Tomori Pál híd (korábban Kalocsa–Paks Duna-híd) és a Monostori híd.
Elkészült az új nemzeti stadion, a Puskás Aréna. Felépült az MVM Dome és a több vizes világbajnokságnak is otthont adó Duna Aréna.
Megnyitotta kapuit és nemzetközi díjakat is elnyert a Városliget megújításának részeként a Magyar Zene Háza.
Megújult a Zeneakadémia, az Operaház.
A Várnegyed teljes megújításának részeként megszépült a Mátyás templom.
Felújításra került számos színház.
A kormány az elmúlt években több mint 3000 templomot újított meg és 200 új templomot épített a Kárpát-medencében.
- A nemzeti vagyon folyamatosan bővül – állami beruházások és vállalatvásárlások, a közműcégek visszavásárlása – az energia-kiszolgáltatottság csökkentése
2011-ben a magyar állam visszaszerezte a MOL 21,2%-os tulajdonrészét az orosz Surgutneftegastól.
2011-ben az állam nyilvános vételi ajánlat során 73,84 százalékos tulajdonrészt szerzett a 90-es években privatizált Rába Járműipari Holdingban. Jelenleg a magyar állam tulajdoni hányada a Rába részvényeinek 54%-a.
2014-2015-ben a magyar állam megvette (100%) a német BayernLB-től az MKB Bankot (jogutód MBH Bank).
Az 1995-ben privatizált Budapest Bankot az állam 2015-ben 100%-ban megvásárolta a General Electric Capitaltől.
A 2010-ben hivatalba lépett polgári kormány stratégiai célnak tekintette a(z) – előző kormányok által privatizált – közműszolgáltatások állami kézbe vételét a jellemzően külföldi tulajdonból, hogy Magyarország polgárai biztonságban érezhessék magukat az energiaellátás mennyisége, illetve az érte fizetendő ár (rezsicsökkentés) tekintetében is. Ennek eredményeként 2022-re az állami tulajdonú MVM-csoport lett a monopol szereplő a lakossági földgáz -és villamos energia piacán.
Az állam 2014-ben 100%-ban visszavásárolta az Antenna Hungáriát (jelenleg One) a francia műsorszóró szolgáltatást ellátó TDF S.A. (TDF) leányvállalatától. Újból állami tulajdonba került a nemzetstratégiai szempontból is különös jelentőségű országos földfelszíni és műholdas televízió- és rádióműsor-szórás, illetve -szétosztás.
2025-ben a magyar állam megvásárolta a Budapest Airport Zrt. tulajdonrészének 80%-át, mellyel közel 20 év után újra nemzeti többségi tulajdonba került a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér. A francia társbefektető VINCI 20%-ot tudhat magáénak.
A 2010 utáni kormányoknak kezdetektől fogva kitüntetett célja volt, hogy a nemzetstratégiai jelentőségű ágazatokban erőteljesen növeljék a magyar tulajdon (állami és magán) arányát. Ez a kormányzati cél a bank-, az energia- és a hírközlési szempontból fontos ágazatokban is teljesült.
- A vízszolgáltatás jellemzően decentralizáltabb, mint az áram/gázpiac, így a visszavételek jellemzően önkormányzati-állami együttműködésben történtek, nem nagy állami visszavásárlások formájában. Ugyanakkor az Orbán-kormány megalapozta, hogy az államnak a lehető legnagyobb befolyása legyen a víziközművek felett is.
- Folyamatosak a nagy munkahelyteremtő beruházások Magyarországon: gyárat épít és bővít több nyugati és keleti nagyvállalat.
- Nemzeti konzultációk:
Az Orbán-kormányok a modern demokratikus világban szinte egyedülálló módon, a döntéshozatalt megelőzően rendszeresen kikérték az állampolgárok véleményét az ország jövőjét érintő sorskérdésekben.